Helyeim a Hazában:

A tihanyi Citromos

A Tihanyi-félsziget rejtett zugában van ez a sejtelmes - és valljuk be - a széptől messze álló romkert. Szó szerint az, mert egy kert romja, mégpedig olyan kerté, ahol csatát vesztettünk, ezúttal a természet ellen. A negyvenes évek végén, az ötvenesek elején kis hazánkban a kevésbé szerencsés kutatóknak szovjet elvtársi ukázra neki kellett állni a citrom, narancs, mandarin, füge, tea, gyapot, gumipitypang - és még ki tudja mi mindenféle lehetetlenség - nagyüzemi termesztését megvalósítani. Országszerte kísérleti telepek létesültek, ezek egyike volt a keszthelyi kutatócentrum sajkodi kísérleti kertje, amit a környékbeliek Citromos-ként emlegettek, lévén hogy itt a citrusféléket igyekeztek jobb belátásra bírni. A szomorú hangulatú romokon látszik hogy az építők annak idején nem vicceltek, míves kőteraszokat, lépcsőt, támfalat raktak - rajtuk igazán nem múlott a siker. Annál inkább múlott a természeten, merthogy a fent felsorolt növények egyikét sem termesztik nálunk nagyüzemi szinten azóta sem. Úgy esett ugyanis a dolog, hogy az anyatermészet alighanem elbóbiskolt a pártszemináriumon amikor a kommunizmus és a párt mindenható hatalmát hangoztatták és igen renitens módon nem alkalmazkodott a citrusfélék és más melegigényes növények gusztusához. A meleggel még nem lett volna baj: a Citromos helye kiváló szakértelemmel került kiválasztásra, délnyugati lejtőn van a vízparton, a mögötte és oldalt lévő hegyek, valamint a víz tökéletesen odafókuszálja a nap melegét. Derült téli éjszakákon viszont jöttek a szokásos mínusz tízes fagyok - a citrusfélék pedig mentek.

Az elvesztett citromcsatában ugyan vér (legalábbis remélhetőleg) nem folyt, de a kor szellemének megfelelően fejek egészen biztosan hullottak. Nagy port felvert ügy volt ez akkoriban, nem csoda hogy Bacsó Péter megénekelte minden idők talán legjobb magyar filmszatírájában, a Tanú-ban. Így lett a tihanyi Citromos mégis egy egzotikus citrusféle, a Magyar Narancs szülőhelye.
Az amúgy fantasztikus fekvésű kies birtok hasznosítását azóta is keresik, néhány éve még füge génbankról esett szó - de a mellékelt képek nem ennek sikeréről mesélnek. A környező fák nagyra nőttek és szinte egész nap árnyékolják a kertet, a teraszokat felverő gazon csak a jobb adottságú fügefajták tudnak nagy nehezen felülkerekedni.